2012. szeptember 2., vasárnap

Alvilági játékok (Lucky Number Slevin)


 Több mint egy éve terveztem már valamikor beiktatni ezt az egyébként nem túl régi (2006-os) filmet az időmbe, de valahogy csak most sikerült. Mégiscsak szükség van megfelelő hangulatra egy ilyen thrillerhez, melynek magyar címe ez esetben nagyon találó és fedi a valóságot.
Az alaptörténet még szokványosnak is mondható: egy szerencsétlen fiatalember, Slevin Kelevra (Josh Hartnett) jobb sors reményében New Yorkba utazik egy barátjához, aki viszont eltűnt, így a helyi maffiafőnök, vagyis csak a Főnök (Morgan Freeman) emberei őt gyűjtik be helyette. Mivel fizetni nem tud, meg kell ölnie a másik maffia vezetőjének, a Rabbinak (Sir Ben Kingsley) a fiát.
Morgan Freeman, mint a Főnök
Első alkalommal úgy cipelik el Slevint, ahogy törölközőben ajtót nyitott
A Rabbi (Sir Ben Kingsley)
Innentől már valamivel gyorsabban peregnek az események. Közben elindul a szerelmi szál is (de egyáltalán nem viszik túlzásba, teljesen a helyén van), amikor a főszereplő megismerkedik a szép szomszédjával. A hölgy nyomozni kezd, hová tűnhetett eredeti szomszédja, akinek a helyére a szerencsétlen ismeretlen érkezett, de még halottkémként sem ér túl messzire. Közben veszélyesen sokat foglalkozik – anélkül, hogy tudná, ki ő – Macska úrral (Bruce Willis), a profi bérgyilkossal.
Slevin és szépséges új szomszédja
Bruce Willis ezúttal profi bérgyilkost alakít
Nagyjából a film közepén járunk, amikor gyorsulni kezdenek az események. Hirtelen olyan jeleneteket látunk, amikre nem vagy nem úgy számítanánk, a furcsa utalások és jelek még jobban kuszálódnak, hogy aztán majd a film végén mind kisimulhassanak és tisztázódjanak.
Ez egy olyan mesterien összerakott, gyönyörű képekből gondos munkával felvett film, amit mindenképpen meg kell néznie a műfaj kedvelőinek. Hátborzongató, de nem félelmetes, rendkívül csavaros, de odafigyelve mégis jól követhető. Néha meglepő és sokkoló, remekül hozzászabott hangokkal. Humort ne nagyon keressünk benne, mert az nincs, vannak viszont elrejtve mély gondolatok és érzések. Annyira leköt, hogy elrepül az a közel két óra.
És kérem, az utolsó kép utáni részt csak akkor fussa át a kedves Olvasó, amikor már megnézte a filmet.
Josh Hartnett a filmben
A végkifejlethez: összeszámolva, hogy a szülei három gyilkosához a srácnak tizenhárom további ember megölésén keresztül vezetett az út, a bosszú elég kemény, nemde?