Utazás a rejtélyes szigetre (Journey 2: The Mysterious Island)

Egy korábbi bejegyzés módszerét követve először csak annyit árulok el, amennyivel felkelthetem azok érdeklődését, akik még nem látták a filmet, majd lejjebb következnek a részletek.

A film alapjául szolgáló könyv

A film nyitóképe

A film hivatalos plakátja

 A film angol címéből egyértelműen látszik, hogy az Utazás aFöld középpontja felé 2008-as filmre épít (és persze Verne 1874-ben megjelent könyvére). A szereplők közül az összekötő kapocs ez esetben csak Sean Anderson (Josh Hutcherson), aki ezúttal eltűntnek hitt nagyapja (Michael Canie) keresésére indul. Útitársa most bácsikája helyett „mostohaapja”, vagy, ahogy ő mondja, a gyámja (Dwayne "The Rock" Johnson), és természetesen eltérő terepen eltérő figurák kerülnek még „véletlenül” melléjük.

A felcseperedett főszereplő

A felcseperedett főszereplő még egyszer

Michael Canie és Luis Guzmán a filmben

A film egy meglehetősen gyors bevezető rész után már indul is, gyorsan a tettek mezejére lép az apró csapat. Talán néha túl gyors is, lehetne a film 10-15 perccel hosszabb.

A grafikai kivitelezés ezúttal is mintaértékű, nagyon jól használják a 3D nyújtotta lehetőségeket. Tulajdonképpen pont egy ilyen fantasztikus kalandfilm, ahol ez a technika jól kamatoztatható.

Menet közben

Gyönyörű tájakon

A sziget, ahol a biológia fordítva működik

Trópusi és egzotikus növények között

FIGYELEM! Alább részletek is következnek.

Az előző rész óta eltelt négy év, és ugyan csak a főszereplő maradt meg, nála viszont ez a négy év nagyon tetten érthető. Kisgyerekből már nagyfiú lett (hol van már a Rumlis vakáció törpe Carl-ja…), és ennek megfelelően igazították a karakterét is, meg a film egyes jeleneteit is. Itt főleg a pilótájuk lányához való vonzódására és az ezzel kapcsolatos vicces jelenetekre gondolok. Néha egy-egy ilyen mellékjelenetre több időt szántak, mint a film főfonala szempontjából lényegesebb elemekre.

Rövid tanácskozás a női lélek rejtelmeiről

Úton

A film összességében rendkívül jól adja azt a hangulatot, ahol játszódik, akár repülünk, akár úszunk éppen. Nekem az egyik kedvenc jelenetem a film vége, amikor a víz alatt bejutnak a Nautilushoz, majd odabent dolgoznak az öreg szerkezet beindításán. A film ezen része mondjuk műszakilag nem lenne védhető, de itt nem is ez a lényeg. A grafikus tervező nagyon ízléses XIX. századi belsőt álmodott a tengeralattjárónak, egy ilyet én is elfogadnék. :-)

Hoppá, ez a gyík most igen mérges

Zuhanáááás

A film tökéletesen illeszkedik a profiljába, ha picit hosszabb lenne, egyes részleteket és karaktereket jobban ki tudtak volna domborítani. De így is megállja a helyét, izgalmas, szép, ötletes, és gyerekek is nyugodtan nézhetik, hacsak nem rettegnek egy-egy óriáspók vagy csúszómászó felvillanó látványától.

Mindenkinek ajánlom, aki a könnyed, szórakoztató, kalandos filmeket szereti.

Rendőrakadémia 1.-7. (Police academy 1.-7.)

A Rendőrakadémia filmek is azok közé tartoznak, melyek sosem kopnak ki a TV-ből. Időről-időre felbukkan valamelyik rész egyik-másik adó műsorán. Pedig az első rész még 1984-ben készült, majd egészen a hatodikig évenként az újabbak, míg végül hosszabb kihagyással 1994-ben az utolsó.

Az első rész a legkedveltebb, lévén egy egyedi alapötletet indítottak el – rendőrhiány miatt felsőbb utasításra boldog-boldogtalan felvételt nyerhet az akadémiára, ahol persze a rutinosabb kiképzőtisztek igyekeznek kiszórni az alkalmatlanokat.

A főszereplők beköltöznek az akadémiára az első részben

Ahogy a különféle vicces jelenetek követik egymást, kialakul a kép egy „kemény magról”, és a további részek is ennek a pár szereplőnek az egyéni történetei köré épülnek – persze egy részük technikai vagy egyéb okokból néha cserélődött.

Eric Lassard parancsnok, a hóbortos öregúr

Mégis vannak, akik mindegyik részben szerepeltek: GeorgeGaynes (Eric Lassard szerepében), Michael Winslow (Larvell Jones szerepében) vagy David Graf (Eugene Tackleberry szerepében). Több színész volt, aki 1-2 epizód kivételével szintén sok helyen volt látható. David Graf kivételével, aki azóta szívrohamban meghalt, még minden szereplő, a 94 éves George Gaynes is él.

Az összefestett Pete Lassard, aki Eric Lassard öccse,
és maga is kapitány, tőle balra pedig esküd ellensége, Mauser

Adott tehát egy kerettörténet, ahol jó szokás szerint az amerikai rendőrt (illetve itt egy egész seregnyit belőlük) valamiféle komikus figurának állítanak be, némelyik szerencsétlen, a másik gátlástalan, és így tovább. Természetesen mivel vígjátékról beszélünk, itt csak kisebb féle gonoszságokat lehet elkövetni, és nem folyhat vér. A történet ehhez mindenhol jól tartja magát, a központban valamiféle emberrablás vagy hasonló áll. A jók csoportját hamar megismerjük, a gonoszok néha cserélődnek, az első, negyedik, ötödik, hatodik, hetedik részekben Harris kapitány (G. W. Bailey), a második és a harmadik részben Mauser kapitány (Art Metrano) és segédje, Porctor (Lance Kinsey), aki a 2.-6. epizódokban szerepel, így Harris oldalán is láthatjuk. Ezen felül természetesen mindig vannak „külsős” rosszfiúk, akik ellen együtt harcolnak, közben mindig aláfűtve egymásnak a rendőrségen belül is.

Ha Harris kapitány pórul járt, annak mindig sokan örülnek

A 6. rész egyik legjobb jelenete a buszos üldözés a film vége felé

Minden film egy-egy önálló kerettörténet köré épít, ezeket töltik fel humoros jelenetekkel, teljesen vegyesen találni köztük jobban és kevésbé jól sikerülteket is, ízlés kérdése, mint minden. Természetesen az első filmnek volt a legnagyobb sikere, ami folyamatosan csökkent, majd a filmkészítés meg is szűnt, mégis, az egyik leghosszabb sorozat, amit egy filmből továbbkészítettek.

A filmhez és szereplőihez kapcsoló érdekességek, hogy pl. Harris ugyan nem szerepel a 2. filmben, mert akkor éppen máson dolgozott, de 1 napra el tudott menni a forgatásra, és őt látjuk háttal, amikor az esküvőn fotózzák a vendégeket. A Jonest alakító színész pedig valóban igazi hangmester, tudtommal jelenleg is ebből él, érdemes rákeresni.

Aranyos, vicces, mulattató történetek, semmiképp se keressünk benne mély, magvas erkölcsi tartalmat, mert az nincs, nem is azért készült. Viszont több estére biztosítanak jó szórakozást a vígjátékok kedvelőinek.

Utazás a Föld középpontja felé (Journey to the Center of the Earth)

Erre a filmre is más filmek színészeinek adatlapját böngészve találtam rá a port.hu-n. A srác (Josh Hutcherson) a Rumlis vakációban már bizonyított, a filmet izgalmas kalandfilmként harangozták be, hát belevágtam. És megérte.

A film alapjául szolgáló könyv

Ez a film is jó példa arra, hogy kevés szereplővel is lehet érdekeset alakítani. Filmünk főszereplői Trevor, egy geológus egyetemi professzor (Brendan Fraser) és unokaöccse, Sean (Josh Hutcherson). Sean éppen megérkezik nagybátyjához, hogy nála töltsön el 10 napot, amikor Trevor meglepő felfedezésre jut: egyes szeizmográfiai szenzorjaik értékei pont ugyanazok, mint amikor Sean apja kutatás közben eltűnt. Nem habozik, elindul felfedező útjára, és mivel Sean ragaszkodik hozzá, hogy nem hajlandó rögtön visszamenni anyukájához (aki éppen átköltözteti őket Kanadába), őt is magával viszi.

Sean a laborban még kissé kételkedik...

Izlandon a professzor helyett, akit Sean apukája ismert, csak a lányát, Hannah-t (Anita Briem) találják, aki egyáltalán nem hisz Verne történeteiben (Verne azonos című könyve szolgáltatja a történet alapjait). Mint fizetett hegyi túravezető, elviszi őket a hegyre, ahol a szenzor található. Itt viharba kerülnek, a fedezéknek használt barlang bejárata beomlik, és kiútkeresés közben kezdetét veszi a nagy kaland…

A kaland a sziklaomlás után kezdődik

Egy kis bányavonatozás

Áááááááááááááá, avagy zuhanás a Föld középpontja felé

A film látványvilága rendkívül jól megtervezett, gyönyörű fiktív tájakon vezet végig a történet. A sok izgalmas kalandot végig egyedi jelenségek kísérik, igazán érdekes lehetett 3D-ben. 2D megjelenítésnél kárpótol a rendkívül jól elkészített 5.1-es hangsáv.

Hűűűű!

Ez a tutaj szó szerint állati

Sean megkapja apja volt iránytűjét, ami később nagy segítségére lesz

Kalandfilmek kedvelőinek mindenképpen ajánlom megnézni, másfél óra lebilincselő kikapcsolódás.

Mrs. Doubtfire – Apa csak egy van (Mrs. Doubtfire)

Teljesen véletlenül találtam rá erre az aranyos családi vígjátékra. A főszereplő ismét Robin Williams, akinek ezúttal minden komikus képességére szüksége van. Magyar hangja, Mikó István is kitesz magáért, ahogy a szerepeit megszólaltatja.

Kissé faramuci helyzet, de a film legnagyobb poénját kell ellőni a szinopszisban, hogy mondani lehessen valamit az olvasónak, miről is szól a film. Én sokat gondolkodtam ezen, és úgy gondoltam, meghagyom az örömöt azoknak is, akik szeretnek teljesen az ismeretlenre hagyatkozni. Nekik csak annyit árulok el, hogy bár a bevezetésre kellő időt szántak a filmben, és találunk benne tipikusan amerikai elemeket, később egy hihetetlenül jó vígjáték kerekedik belőle, ami minden nemkívánatos gusztustalanságot és trágárságot nélkülöz. Két óra felhőtlen szórakozás.

FIGYELEM, alább következnek a részletek.

Tehát a film alaphelyzete az, hogy egy incidens után a feleség közli, hogy válni akar, és meg is teszi. Apuka (Robin Williams) egyedül marad, és a gyerekeket csak hetente egyszer láthatja, ami neki nem elég. Egyik alkalommal megtudja, hogy a volt felesége házvezetőnőt keres, és itt beveti minden színészi képességét: miután telefonon megegyeztek, a testvére átalakítja az ideális idős hölggyé. Ezzel kezdetét veszi az igazi cselekmény.

Ennél többet itt sem érdemes elárulni, de ez az egyedi és ötletes alaphelyzet egy ilyen jó komikussal már garancia a jó szórakozásra, amit csak igazolni tudok. Találhatunk a filmben mélyebb gondolatokat is, de alapvetően inkább a könnyed szórakoztatásra épít.

Végül néhány kép a filmből kedvcsinálónak:

Együtt a család

Íme Robin Williams, nőnek öltözve

Amikor nem látják, persze hozza a formáját

És akit a film vége is érdekel:

Miranda itt tudja meg, hogy...